A szoptatásról
Az egészséges csecsemõnek az elsõ 6 hónapban a kizárólagos anyatejes táplálás, azt követõen legalább 12 hónapos korig kiegészítõ táplálás mellett folytatott szoptatás az ideális táplálási mód.
Az anyák 98%-a képes lenne szoptatni gyermekét, ha elég ismerettel rendelkezne, továbbá, ha megkapná a szükséges segítséget. Az első 4-6 hónapban anyatejes táplálást kapó gyermekeknél bizonyítottan kevesebb a fertőző megbetegedések száma. Ritkábban alakul ki náluk a későbbiekben elhízás, cukorbetegség, ekcéma, asztma.
Az anyatej teljes hiánya, vagy elégtelen mennyisége esetén tápszerek adása válhat szükségessé.
A szoptatás időrendjének kialakításában két egyenértékű gyakorlat terjedt el:
Az egyik álláspont szerint a csecsemőt az első élethetekben háromóránként – naponta 7-9 alkalommal - kell mellre tenni, és az éjszaka közepére eső táplálást kell legelőször elhagyni. Ennek a gyakorlatnak a hátránya a szigorú időrend, a csecsemő egyéni igényének háttérbe szorítása. Ugyanakkor jól tervezhetővé teszi a csecsemő ellátását, ami különösen akkor előnyös, ha az anyának több kisgyermek ellátásáról is gondoskodnia kell. A három óránkénti szoptatás esetén, ha a csecsemő a szopás során a mellet nem ürítette ki teljesen, akkor gondoskodni kell fejéssel a mell maradéktalan kiürítéséről, a mellben maradó tej ugyanis csökkenti a tejelválasztást. A tejelválasztás a szülést követően 10 nap alatt éri el az átlagos 700–850 ml napi mennyiséget. A lefejt anyatej tárolása hûtõben 5 nap, mélyhűtőben 6-12 hónap. A szopások idõtartama kezdetben hosszú, a csecsemõ korának elõrehaladtával csökken, 4-6 hónapos korban akár 5 percre is csökkenhet. A túlságosan gyors szopás általában együtt jár nagy mennyiségű levegő nyelésével, ami haspuffadást és étkezés utáni rossz közérzetet okozhat. A túlságosan elhúzódó szoptatás pedig az anya és a csecsemő felesleges elfáradásához vezet. Hasztalan a szopás közben elaludt csecsemőt valamilyen ingerrel felébreszteni és további szopásra nógatni. Az egy-egy szoptatás során elfogyasztott mennyiség különbségei ugyanis a nap során kiegyenlítődnek.
Mások az igény szerinti szoptatás álláspontját képviselik. Ilyenkor az édesanya mindig mellre teszi csecsemõjét, amikor az jelzi, hogy szopni szeretne, és nem korlátozzuk sem a szoptatások gyakoriságát sem az idõtartamát. Bár így az első napokban a szoptatások gyakorisága 10–12 is lehet, a csecsemő általában 1–2 héten belül magától választja a napi 7–9 szopási gyakoriságot. Igény szerinti szoptatás esetén fontos a korai éhségjelek felismerése: gyors szemmozgások láthatók a baba szemhéja alatt, a csecsemő éber, szopó mozgásokat végez, cuppog, kezét szájához viszi, nyugtalanná válik. A sírás késõi jel, ezért ne várjuk meg, amíg a csecsemõ sírni kezd, mert olyankor sokkal nehezebb mellre tenni. A két óránál gyakoribb szoptatás semmiképpen nem ajánlható, ugyanis a tejelválasztást csökkentheti. Sírás nem csak éhség miatt lehet. Okozhatja fájdalom, rossz közérzet, fáradtság. Ha az anya igény szerint szoptat, fejésre csak bizonyos esetekben lehet szüksége. Például ha cél az anyatej gyűjtése, a mell teltségének csökkentése, vagy ha a szoptatás átmeneti felfüggesztése válik szükségessé.
Az újszülöttek döntõ többsége igényli az éjszakai szopást. Az éjszakai szoptatások szükségessége miatt célszerû a csecsemõt kezdetben az anya szobájában elhelyezni.
A szoptatás melletti itatásra – „teáztatásra” - általában nincs szükség egészen 4–6 hónapos korig. Láz vagy kánikula idején azonban igény szerinti mennyiségű forralt víz adása javasolt.
A csecsemõ az elsõ élethónapban ne kapjon nyugtató cumit. A négy hetes kor után kezdett cumi már nem befolyásolja a szoptatás sikerét, azonban semmi esetre sem szabad a csecsemõre erõltetni a cumi használatát.
A szoptató anya étrendje. Az étrend legyen változatos, tartalmazzon megfelelõ mennyiségû fehérjét, vitaminokat és nyomelemeket. Erõsen puffasztó ételek, olajos magvak kerülése célszerû a szoptatás idején. A napi teljes folyadékbevitel érje el a 2 liter mennyiséget. Ebbõl a tehéntej az 5 dl-t ne haladja meg. Amennyiben a szoptatott csecsemõ allergia tüneteit mutatja, a gyermekorvos előírhatja bizonyos ételek átmeneti elhagyását a szoptatós anyukának. Ezek leggyakrabban a tej, tejtermékek, ill. a tojás. A szigorú vegetáriánus diétát tartó anyák teje elégtelen mennyiségben tartalmaz bizonyos tápanyagokat A gyermekorvos feladata, hogy ezek pótlásáról gondoskodjon.
Az emlõ ápolása a szoptatás alatt. A megfelelõ napi tisztálkodás, illetve szükség esetén a mell melegvizes lemosása elegendő. A fertõtlenítõ oldatok és szappan túlzott használata a bimbósérülés elõfordulását fokozhatja. Szoptatás után a bimbó-bimbóudvar területének egy kevés lefejt tejjel történõ bemasszírozása javasolt és lehetõleg a mellet addig hagyjuk szabadon, amíg a tej rá nem száradt. Helyes szoptatási technikával az emlõbimbó kisebesedés nagyrészt kivédhetõ.